A Zürichi Magyar Egyesület története

A rendszerváltástól napjainkig

Rendszerváltás

A rendszerváltás nemcsak Magyarországon hozott változást, hanem az emigránsszervezetek életében is. Gyakorlatilag újra kellett fogalmazniuk a státuszukat, küldetésüket a világban, kapcsolatukat Magyarországgal. Világos volt, hogy az új demokratikus magyar parlament felállításával a külföldön élő, volt magyar menekültek helyzete megváltozik, hisz az a hatalom, amely elüldözte őket, letűnt, ezáltal értelmét vesztette a menekültstátuszuk.
Az Egyesület vezetősége – élén Bozsóki Jánossal – helyesen látta, hogy a határok megnyílása nem fog tömeges visszavándorlást vonni maga után, viszont, ha a magyarok nagyobb része külföldön marad, akkor az ő, akár magyar, akár svájci státuszuk újragondolásra, tisztázásra szorul.
Nemcsak az egyének, hanem a szervezetek szintjén is új kihívást látott a megváltozott helyzetben, új lehetőséget arra, hogy az óhazát támogassa. Mert a haza felé fordulás az idő előrehaladtával mindinkább előtérbe került a helyi közösségi élet szervezésével szemben.
A Magyar Egyesület több kampányakcióban is részt vett.

Generációváltás

Noha a rendszerváltás után mindegyik emigránsnak megnyílt az út a hazatérésre, igazi hazahívásra nem került sor, az emigráció tehát maradt. Soraik nemhogy nem apadtak, hanem gyarapodtak, mert bekövetkezett az, amire mindenki számított: Magyarország EU-tagállammá válásával megnyílt a szabad munkaerőpiac, és ezrek, tízezrek érkeztek a nyugati országokba munkát vállalni. Ez alól Svájc sem volt kivétel. Itt is több ezer magyar telepedett le hosszabb-rövidebb időre.     
Negyvennégy évi, aktív vezetőségi és elnökségi tevékenység után vitéz Bozsóki János, az Egyesület ügyvezető elnöke visszavonult a közéleti szerepléstől. Elnöki utódot választott, a helyét 2001 márciusában átadta Szennyessy Zennyessy Lászlónak, aki 1984 óta, tizenkét éves korától él Svájcban, ahová Szatmár megyéből, a partiumi Tasnádról érkezett. Hamar kitűnt az aktivitásával: beszervezte a fiatalokat, néptáncolt, a Tamburás bandában ő volt a prímás. 1999-ben lépett be a ZÜME-be, ahol azonnal a vezetőségbe választották. Első lépésként tagokat kezdett toborozni, és már abban az évben tizennyolc fiatal kérte a felvételét az egyesületbe. Nemcsak a tagságot fiatalította meg, hanem részben – majd később egészében – a vezetőséget is. Az egyesület új vezetősége a következőképpen alakult:

Háromtagú elnökség: Szennyessy Zennyessy László ügyvezető elnök, Pilinszky Katalin, Jakab Zsigmond. Titkár: Jobbágy Attila. Pénztáros: Nyers István. Jegyző: Nagy Lajos. Vezetőségi tag: Golarits István, Tóth Erzsébet. Ellenőrök: Böröcz József, dr. Borsos Lajos. Ifjúsági Szakcsoport: Párdi Zsombor.

Míg Svájcban és világszerte a magyar emigráció szervezetei sajnálatos módon gyengültek vagy megszűntek, a Zürichi Magyar Egyesület olyan tevékenységről és számbeli gyarapodásról adhatott számot, amihez hasonlót bizony keresni kell. 2001-ben az egyesület  taglétszáma nyolcvan fő volt, 2007-ben már több mint kétzszáztíz, méghozzá többségében fiatalok.
Szennyessy Zennyessy László a legfontosabb feladatának a párválasztás előtt álló fiatalok magyar közösségbe toborzását, az itt felnövekvő gyerekeknek a nemzet számára való megőrzését tekintette és tekinti mind a mai napig. A gyerekek a hétvégi magyar óvodában és iskolában, majd a cserkészeknél is közösségre leltek, de a cserkészetből kinőve, 16-18 évesen nem volt magyar közösség, ahová később is összejárhattak volna.
Az új elnök ezért három szakcsoportot hozott létre, mégpedig az Ifjúsági szakcsoportot, az Internetkommunikációs Szakcsoportot és a Sportszakcsoportot, amelyeknek azóta is zajlik az ifjúsági élet. A Párdi Zsombor által vezetett Ifjúsági Szakcsoport ifjúsági találkozókat, kirándulásokat, illetve többnapos összejöveteleket is szervezett.

Összeállította:
Szilárd Katalin gyűjtéseit követve Kontár Noémi
a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai