A Zürichi Magyar Egyesület története
A rendszerváltástól napjainkig
Rendszerváltás
A rendszerváltás nemcsak a magyarországi életben hozott változást, hanem az emigráns szervezetek életében is. Gyakorlatilag újra kellett fogalmaznia státuszát, küldetését a világban, kapcsolatát Magyarországgal. Világos volt, hogy az új demokratikus magyar parlament felállításával a külföldön élő, volt magyar menekültek helyzete megváltozik, hisz az a hatalom, amely elüldözte őket, letűnt, ezáltal menekült státuszuk értelmét vesztette.
Az egyesület vezetősége, élén Bozsóki Jánossal helyesen látta, hogy a határok megnyílása nem fog tömeges visszavándorlást vonni maga után. Viszont, ha a magyarok nagyobb része külföldön marad, akkor az ő, akár magyar, akár svájci státuszuk újragondolásra, tisztázásra szorul.
Nemcsak az egyének, a szervezetek szintjén is új kihívást látott a megváltozott helyzetben, új lehetőséget arra, hogy az óhazát támogassa. Mert a haza felé fordulás az idő előrehaladtával mindinkább előtérbe került a helyi közösségi élet szervezésével szemben.
A Magyar Egyesület több kampányakcióban is részt vett.
Generációváltás
Noha a rendszerváltás után minden emigránsnak megnyílt az út a hazatérésre, igazi hazahívásra nem került sor, az emigráció tehát maradt. Soraik nem hogy nem apadtak, hanem gyarapodtak, mert bekövetkezett az, amire mindenki számított: Magyarország EU-tagállammá válásával megnyílt a szabad munkaerőpiac és ezrek, tízezrek érkeztek a nyugati országokba munkát vállalni. Ez alól Svájc sem volt kivétel. Itt is több ezer magyar telepedett le hosszabb-rövidebb időre.
44 évi aktív vezetőségi és elnökségi tevékenység után v. Bozsóki János, az Egyesület ügyvezető elnöke visszavonult a közéleti szerepléstől. Elnöki utódot kiválasztva helyét 2001 márciusában Szennyessy Lászlónak adta át. Szennyessy László 1984 óta, 12 éves korától él Svájcban, az erdélyi Szilágyságból, Tasnádról érkezett. Hamar kitűnt aktivitásával: szervezte a fiatalokat, néptáncolt, a Tamburás bandában ő volt a prímás. 1999-ben lépett be a ZÜME-be, ahol azonnal a vezetőségbe választották. Első lépésként tagokat kezdett toborozni. Már abban az évben 18 fiatal kérte felvételét az egyesületbe. Nemcsak a tagságot fiatalította meg, hanem részben – majd később egészében - a vezetőséget is. Az egyesület új vezetősége a következőképpen alakult:
Három tagú elnökség: Szennyessy László ügyvezető elnök, Pilinszky Katalin, Jakab Zsigmond. Titkár: Jobbágy Attila. Pénztáros: Nyers István. Jegyző: Nagy Lajos. Vezetőségi tag: Golarits István, Tóth Erzsébet. Ellenőrök: Böröcz József, Dr. Borsos Lajos. Ifjúsági Szakcsoport: Párdi Zsombor.
Míg Svájcban és világszerte a magyar emigráció szervezetei sajnálatos módon gyengültek vagy megszűntek, addig a Zürichi Magyar Egyesület olyan tevékenységről és számbeli gyarapodásról adhatott számot, amihez hasonlót bizony keresni kell. 2001-ben az egyesület taglétszáma 80 fő volt, 2007-ben már több mint 210, méghozzá többségében fiatalok.
Szennyessy László legfontosabb feladatának a párválasztás előtt álló fiatalok magyar közösségbe gyűjtését, az itt felnövő gyerekek a nemzet számára való megtartását tekintette, és tekinti mind a mai napig. A gyerekek a hétvégi magyar óvodában és iskolában, majd utána a cserkészeten közösségre leltnek, de a cserkészetből kinőve, 16-18 évesen nem volt magyar közösség, ahová továbbra is összejárhattak volna.
Az új elnök ezért három szakcsoportot hozott létre: Ifjúsági szakcsoport, Internet kommunikációs szakcsoport és Sport szakcsoport, amelyekben az ifjúsági élet azóta is zajlik. Egyik volt az Ifjúsági Szakcsoport Párdi Zsombor vezetésével. A szakcsoport szervezett ifjúsági találkozókat, kirándulásokat, többnapos összejöveteleket.
Összeállította:
Szilárd Katalin gyűjtéseit követve Kontár Noémi
Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai