Az 1956-os magyar szabadságharc után, a Nyugatra menekült magyarok közül kb. 5000 talált új otthont Zürichben és közeli környékén. Ezért az új menekültek nehézségeik könnyebb megoldása, az idegenbeli összetartozási érzés és könnyebb beilleszkedés miatt, elhatározták egy ún. "magyar egyesület" megalapítását, ami a már korábban itt élt honfitársaik segítségével 1957-ben sikerült is. A megalapított egyesület neve: Zürichi Magyar Egyesület lett ,zürichi székhellyel.

A magyar-svájci kapcsolatok gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak a mai államközi viszonyoknál. Az ETH 1864-es tanévének elején, októberben, 21 lelkes diák magyar egyletet hozott létre, a Zürichi Magyar Egyletet.

a szovjet megszállás alatt és az 56-os forradalmat követően a Svájcba vándorolt magyarok száma csak nőtt, a közösség összetételét tekintve pedig már a társadalom minden területéről képviseltették magukat. Nagyon különböző emberek érkeztek, akikben csak az volt közös, hogy mind elhagyták a hazájukat. Itt hirtelen egymásra voltak utalva, ha magyar szót akartak hallani.

A rendszerváltás nemcsak a magyarországi életben hozott változást, hanem az emigráns szervezetek életében is. Gyakorlatilag újra kellett fogalmaznia státuszát, küldetését a világban, kapcsolatát Magyarországgal. Világos volt, hogy az új demokratikus magyar parlament felállításával a külföldön élő, volt magyar menekültek helyzete megváltozik...